A bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezések engedélyezéséről

és ellenőrzéséről szóló szabályzattervezet szövege

/végső/

 

1. §

 

A SZABÁLYZAT HATÁLYA

 

(1) A szabályzat hatálya kiterjed az üzemeltetőkre, akik a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó szakterületen végzik tevékenységüket és a 9/2001 (IV. 5) GM rendelet (R) szerint gyártott és vizsgált egyszerű nyomástartó edényt, nyomástartó berendezést üzemeltetnek.

(2) Nem tartoznak a szabályzat hatálya alá a R 2 § (2) bekezdésében felsoroltak a (2) bekezdés c. pontban szereplő egyszerű nyomástartó edények kivételével, valamint a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 3. § f. pontjában meghatározottak.

 

2. §

 

FOGALMAK

 

Nyomástartó berendezések a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 4. §-ban meghatározottak.

A rendeletben meghatározott fogalmakon túlmenően a szabályzattervezetben és mellékleteiben használt fogalmak a szabályzat alkalmazásában:

 

Kategória: egyfajta veszélyesség jellemzésére szolgáló számérték, amely a nyomástartó berendezésnek a legnagyobb megengedhető nyomása (PS) bar-ban és térfogatának (V) literben kifejezett számértékeinek szorzataként nyerhető, amelyet a R 7. sz. melléklete szerinti besorolási szint meghatározására lehet használni.

 

Veszély: valaminek az a sajátossága vagy képessége, amely megfelelő körülmények fennállása esetén a környezetében károsodást okozhat.

 

Veszélyelemzés: a 9/2001. ( IV. 5.) GM rendelet 6. sz. melléklet „Bevezető megállapítások” címszó alatt a 3. pont szerinti elemzés. Az elemzés tartalmazza a berendezésben megengedhető legnagyobb túlnyomás hatásai által fenyegető veszélyek szem előtt tartásával a tervezésre, a gyártásra, az üzemeltetésre vonatkozó mindazon előírásokat, amelyek teljesítése esetén az üzemeltetés során tervezési, gyártási hiányosságból adódó veszély fenyegetésével nem kell számolni. Tartalmazza továbbá azon hatások felsorolását, amelyek az üzemeltetés során valamely jellemző változása, pl. adott érték túllépése miatt lépnek fel és veszély kialakulásával fenyegethetnek.

 

Vizsgálati (besorolási) osztály: a nyomástartó berendezést érő hatásokhoz a szabályzat által hozzárendelt számértékek segítségével képzett mutató.

 

Vizsgálati csoport: a nyomástartó berendezés nyomásának és térfogatának szorzata alapján képzett csoport. [a nyomás lehet a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és, ha a tervezési, valamint az engedélyezési nyomás értéke eltérő, akkor lehet az engedélyezési nyomás]

 

Gyártó: az a természetes személy vagy szervezet, amely a beszállított termékek felhasználásával a nyomástartó berendezést előállítja.

 

Forgalmazó: a megfelelőségi jelöléssel ellátott nyomástartó berendezést forgalomba hozó szervezet vagy természetes személy.

 

Vizsgálat: a nyomástartó berendezés egy vagy több jellemzőjének meghatározott eljárással való megállapítására végzett művelet.

 

Vizsgálati modul: a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 18. §-a szerint az egyes kategóriákhoz rendelt megfelelőség-értékelési eljárás. Az egyes modulok szerinti részletes eljárást a rendelet 8. sz. melléklete tartalmazza.

 

Vizsgálati módszer: a vizsgálat elvégzésére előírt műszaki eljárás.

 

Vizsgáló kapacitás: a vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök és a megfelelő végzettségű, képzettségű és elegendő gyakorlattal rendelkező személyzet összessége.

 

Vizsgálati jegyzőkönyv: a vizsgálat során nyert adatokat és a vizsgálatra vonatkozó egyéb tényeket, körülményeket tartalmazó dokumentum.

 

Vizsgálati terv: a nyomástartó berendezés és a hozzárendelt csővezeték vizsgálatának részletes tematikáját, a vizsgálati módszerek felsorolását, a szükséges vizsgáló kapacitás meghatározását, valamint a vizsgálati jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményeit tartalmazó dokumentum.

 

Külső vizsgálat: az üzemben lévő (nyomás alatt álló) berendezés szemrevételezésen alapuló ellenőrzése, beleértve a tartozékok (szerelvények, biztonsági berendezések stb.) ellenőrzését is.

 

Ellenőrző szervezet: olyan bejelentett vagy üzemi ellenőrző szervezet, amelyet a bányafelügyelet nyilvántartásba vett.

 

Szakértő: az a személy, aki a 159/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 2. §-a értelmében építésügyi műszaki szakértői tevékenységet végezhet és a bányafelügyelet nyilvántartásába vette.

 

Vizsgáló szakember: olyan műszaki szakember, aki a nyomástartó berendezések ellenőrzésére, vizsgálatára jogosultsággal rendelkezik és a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásban regisztrálták.

 

Felügyeleti személy: az a személy lehet, aki a nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos ügyeket intézi, vizsgálatukra, ellenőrzésükre jogosultsággal rendelkezik, feladatai ellátására a munkáltatójától megbízást kapott.

 

Ciklusidő: a nyomástartó berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése közötti, évben vagy hónapban megadott időtartam.

 

Időszakos ellenőrzés: a nem üzemelő, a rendszerről leválasztott és megbontott nyomástartó berendezés vizsgálati tervnek megfelelő belső és külső vizsgálata, ellenőrzése.

Üzemen kívül helyezés: olyan üzemeltetői tevékenység, melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, a töltetét leürítik és a benne uralkodó túlnyomást meg szüntetik.

 

Üzemen kívüli állapot: a nyomástartó berendezés üzemen kívüli állapotban van, ha azt üzemen kívül helyezték és ezt az állapotot a berendezésen jól látható módon, táblával vagy más felirattal feltüntetik.

 

Túlnyomáshatároló: olyan szerkezet, amely megakadályozza, hogy a védett rendszerben a lefúvási nyomásnál nagyobb nyomás kialakulhasson. Ez többnyire biztonsági szelep vagy roncsolódó elemes biztonsági szerkezet.

 

Jellemző teljesítménytényező: a biztonsági szerelvény (túlnyomáshatároló) típusára, szerkezeti kialakítására jellemző, mértékegység nélküli szám, (tkp. hidraulikai hatásfok) amellyel a lefúvóteljesítmény számítható. (a mért teljesítménytényező 90 %-a)

 

Lefúvó teljesítmény (kapacitás): a túlnyomáshatárolón a lefúvási nyomáson időegység alatt átáramló töltettömegáram.

 

Nyitó nyomás: az a nyomás, amelynél a túlnyomáshatároló nyit, megkezdi a lefúvást.

 

Lefúvási nyomás: az a legnagyobb nyomásérték, amelynél a biztonsági berendezés már teljes keresztmetszetében működik.

 

Gépkönyv: a nyomástartó berendezés jellemző adatait rendszerezetten tartalmazó dokumentum, amely a megvalósulási állapotnak megfelelően készült el.

 

Jelzőberendezés: olyan berendezés, amely valamely jellemző előre meghatározott értékénél a kezelőszemélyzet számára jelzést ad.

 

Reteszelőberendezés: olyan berendezés, amely valamely jellemző előre meghatározott értékénél a reteszelt berendezés működését megakadályozza.

 

Kezelés: a kezelési utasításban foglalt tevékenységek végrehajtása. Ilyen a nyomástartó berendezés üzembe helyezése, üzemen kívül helyezése, üzemeltetése során a technológiai folyamat adott jellemzőinek adott értékek között tartása érdekében végrehajtott rendszeres tevékenység, amely magában foglalja a biztonsági szerelvények ellenőrzését is.

 

Karbantartás: a berendezés eredeti jellemzőkkel végzett használatának érdekében folyamatosan, előre meghatározott időközönként végzett tevékenység.

 

Javítás: az olyan műveletek összessége, amelyeket  meghibásodást követően végeznek azért.  hogy a berendezés műszaki-biztonsági állapota az eredeti vagy az előírt legyen.

 

Átalakítás: az a tevékenység, amelynek következtében a berendezésen változtatást hajtanak végre, aminek következtében az eredetitől eltérő kialakítású lesz, és az eredetitől eltérő célra való használatra is alkalmassá válik.

 

Robbanásveszélyes környezet: a gáz, a gőz, a köd vagy por formájú gyúlékony anyagok keveréke a levegővel atmoszférikus feltételek mellett, melyben miután a gyújtás bekövetkezett, az égés átterjed az egész keverékre.

 

Potenciálisan robbanásveszélyes környezet: az a környezet, amely a helyi és használati feltételekből következően robbanásveszélyessé válhat.

 

Műszaki tömörség: műszakilag tömör a berendezés, (berendezésrész) ha az erre alkalmas eszközzel (pl. habképző anyaggal, szivárgásvizsgálóval vagy mérőkészülékkel) végzett tömörségpróba vagy tömörség-felülvizsgálat, illetőleg ellenőrzés során tömítetlenség nem mutatható ki.

Hidraulikus (szilárdsági) nyomáspróba: folyadékkal a 9/2001. (IV. 5.) GM rendeletben meghatározott nyomásértékkel végrehajtott vizsgálat, (nyomáspróba) amelynek célja a berendezés rendeltetési célra való alkalmasságának igazolása. Időtartama első alkalommal 30 perc, a későbbiekben legfeljebb 5-10 perc.

 

Tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas (az üzemi töltetnél kisebb belső súrlódású) közeggel az engedélyezési nyomás értékén végrehajtott vizsgálat, (nyomáspróba) amelynek célja az engedélyezési nyomáson való tömörség igazolása. Időtartama minimálisan a tömörség ellenőrzésének időtartama legyen. (a rendszer védelmét szolgáló túlnyomáshatároló természetesen ne kerüljön a tömörségi nyomáspróba nyomásértéke alá)

 

Tömörségi vizsgálat: az engedélyezési nyomásnál kisebb nyomáson (általában az üzemi nyomáson) végrehajtott tömörségi ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a berendezés az adott nyomáson tömör.

 

Biztonsági távolság: a nyomástartó berendezés és a környezetében lévő létesítmények közötti távolság. A biztonsági távolság a nyomástartó berendezésnek védelmét szolgálja a környezet esetlegesen káros hatásaival szemben.

 

Védőövezet (védőtávolság): a nyomástartó berendezés meghibásodása, vagy üzemzavara esetén kialakuló hatások csökkentése céljára kialakított övezet.

 

Felállítási (létesítési) engedély: az az engedély, amellyel a területileg illetékes Bányakapitányság a nyomástartó berendezés vagy rendszer adott helyre és környezetbe való telepítését (felállítását) a kölcsönhatások és a műszaki, valamint a biztonsági követelmények figyelembevételével engedélyezi.

 

Használati engedély: az az engedély, amellyel a területileg illetékes Bányakapitányság a nyomástartó berendezés vagy rendszer használatát a megfelelőség igazolását követően meghatározott jellemzőkkel (általában határozatlan időre) engedélyezi.

 

3. §

 

A BÁNYAÜZEMI CÉLRA SZOLGÁLÓ NYOMÁSTARTÓ

BERENDEZÉS FOGALMA

 

(1)   Bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezésnek minősülnek a bányafelügyelet felügyelete alá tartozó területen a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások által üzemeltetett nyomástartó berendezések, beleértve a felügyelt rendszerbe bekötött berendezéseket is.

(2)   Nem minősül bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezésnek:

a)      a fúrás, a kőolaj-, és földgáztermelés, a föld alatti gáztárolás felszíni létesítményeinek, valamint a kőolaj-, kőolajtermék-, és gázszállító vezetékek állomásainak részét képező csővezetékek, tartozékok és szerelvények,

b)      a laboratóriumban kizárólag tudományos kutatás, kísérlet, minőségellenőrzés céljára szolgáló berendezés,

c)      az a nyomástartó edény töltetre és nyomásra való tekintet nélkül, melynek teljes űrtartalma 25,0 liternél nem nagyobb,

d)      a legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson üzemelő, folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó edény, amennyiben a töltete a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 17. § (2) bekezdése szerinti 2. csoportba tartozik,

e)      a vízellátó, vagy melegvíz ellátó berendezés legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson és legfeljebb 115 ºC-on működő edénye (pl. a hidrofor),

f)        az erőátviteli hidraulikus berendezés önálló nyomástartó edényt nem képező része,

g)      a dugattyús, forgódugattyús, körforgó gép és különálló edényt nem képező tartozéka (pl. iszapszivattyú légüstje, kitörésgátlót működtető nyomásfokozó nyomáskiegyenlítő tartálya),

h)      az elektromos kapcsoló és szakaszoló azon nyomástartó edénye, amelyik nagyfeszültségű villamosrendszerrel közös zárt térben van felszerelve,

i)        a kazán,

j)        a vasúti és a közúti tartálykocsi,

k)      a telepítési helyen a gázellátást szolgáló propán-bután tartály, a települést ellátó (ún. falugáz) tartályok kivételével.

 

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a bányafelügyelet dönt.

 

4. §

 

(1)   A nyomástartó berendezést kategóriába, vizsgálati osztályba és csoportba kell sorolni.

(2)   A kategóriát a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet 7. sz. melléklete, a vizsgálati osztályt és csoportot e szabályzat 1. sz. melléklete szerint kell meghatározni. Ez a melléklet tartalmazza az ellenőrzések gyakoriságát és a ciklusidőket.

 

5. §

 

(1)A nyomástartó berendezések műszaki, biztonsági és üzemeltetési követelményeire más jogszabályok, szabályzatok, nemzeti szabványok előírásai vonatkoznak.

(2)Ha a nyomástartó berendezés műszaki és biztonsági követelményeit a biztonsági szabályzatban meghivatkozott, megadott nemzeti szabvány előírásai szerint teljesítik, akkor a követelményeket teljesítettnek kell tekinteni.

(3)Ha a nyomástartó berendezés műszaki és biztonsági követelményeit nem a biztonsági szabályzatban meghivatkozott, megadott nemzeti szabvány előírásai szerint teljesítik, akkor igazolni kell, hogy az alkalmazott megoldás a követelmények teljesítését a szabvánnyal egyenértékű műszaki megoldással biztosítja és kielégíti az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmét.

 

6. §

 

Nyomástartó berendezést csak a következő engedélyek alapján szabad üzembe helyezni, illetve üzemben tartani:

l)        felállítási (létesítési) engedély,

m)    használati engedély.

 

7. §

 

FELÁLLÍTÁSI (LÉTESÍTÉSI) ENGEDÉLY

 

(1)   A nyomástartó berendezés felállításához (létesítéséhez) a bányafelügyelet engedélye szükséges. Az engedélyt meghatározott típusú, (a nyomástartó tartozék, a biztonsági szerelvény az esetek döntő többségében meghatározott típusú) meghatározott számú és egyedi berendezésre lehet kérni. Az engedélyt az üzemeltető vagy a megbízottja kérheti.

(2)   Bányafelügyeleti engedélyköteles létesítmények esetén a felállítással (létesítéssel) kapcsolatos követelményeket a létesítmény létesítési engedélyében kell elbírálni. Ebben az esetben a létesítmény létesítési engedélykérelméhez a (3) és (4) bekezdésben előírtakat is mellékelni kell.

(3)   A felállítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)      az üzemeltető nevét és a nyomástartó berendezés megnevezését telepítési helyét,

b)      a nyomástartó berendezés gyártóját, forgalmazóját, gyári számát, technológiai vagy egyéb jelét, térfogatát, töltetét, vizsgálati osztályát és csoportját, engedélyezési nyomását és hőmérsékletét, kategóriába sorolását, a hozzátartozó vagy választott megfelelőség-értékelési eljárást, valamint a megfelelőség-értékelési eljárást végző megnevezését

(4)   A kérelemhez mellékelni kell:

a)      a nyomástartó berendezésre vonatkozó veszélyelemzést, a kategóriájához tartozó vagy választott megfelelőség-értékelési eljárásról készült jegyzőkönyvet, vizsgálati tervet,

b)      a berendezés felállítására vonatkozó műszaki leírást (értelemszerűen a 2. sz. melléklet szerint) és rajzdokumentációt, amely legalább a 2. sz. melléklet szerinti helyszínrajzból és fő-összeállítási rajzból kell, hogy álljon.

(5)   A bányafelügyelet a szilárdsági ellenőrző számítások beterjesztését is megkövetelheti és indokolt esetben (pl. számítógéppel végzett számítás esetén) kérheti a számítás alapjául szolgáló külföldi szabványok, műszaki előírások egy példányát és azok magyar nyelvű, lektorált fordítását.

(6)   A felállítási engedélyben kell határozni az időszakos ellenőrző vizsgálat ciklusidejéről.

(7)   A felállítási (létesítési) engedély a kiadásától számított 2 évig érvényes.

(8)   Ha a nyomástartó berendezés nem az Európai Unió tagállamából származik, akkor a (4) bekezdés előírásain túlmenően a kérelemhez mellékelni kell az ellenőrző szervezet vagy személy és az üzemeltető (tulajdonos) együttes nyilatkozatát arról, hogy a nyomástartó berendezés (rendszer) mennyiben tér el a hazai előírásoktól és, hogy az eltérések ellenére a berendezés (rendszer) műszaki-biztonsági szintje a nemzeti szabványok és biztonsági szabályzatok előírásai követelményszintjének megfelel.

 

8. §

 

HASZNÁLATI ENGEDÉLY

 

(1)     Nyomástartó berendezés csak a bányafelügyelet használati engedélye alapján helyezhető, illetve tartható üzemben. Amennyiben a nyomástartó berendezés valamely engedélyköteles gép része, illetve tartozéka, a berendezés használatát a gép engedélyezésével együtt, egy eljárás keretében kell engedélyezni.

(2)     A használati engedélyezési eljárás során a területileg illetékes Bányakapitányság helyszíni szemlét tart. (az üzembe helyezés előtti helyszíni ellenőrzés terjedjen ki általában a felállítási – létesítési – engedélyben előírtak ellenőrzésére, a veszélyelemzésre, a külső-belső szerkezeti vizsgálat és a nyomáspróbák dokumentumainak ellenőrzésére, valamint egyéb ellenőrzésekre) A nyomástartó berendezés használati engedélye csak megfelelő minősítésű bizonylatok alapján adható meg.

(3)     A használati engedély határozatlan ideig érvényes, amely indokolt esetben visszavonható vagy korlátozható.

 Érvényességének feltétele az időszakos ellenőrzés elvégzése, melyet az 1. sz. melléklet 2. sz. táblázata szerint meghatározott időközönként kell elvégezni. Ettől eltérést a bányafelügyelet engedélyezhet. A bányafelügyelet a használati engedély kiadásakor az első időszakos ellenőrzés időpontját a gépkönyvbe bejegyzi, illetve a nyomástartó berendezés használati engedélyében rögzíti. Az időszakos ellenőrzés megtörténtét az ellenőrzésről készült dokumentumok mellékelésével a területileg illetékes Bányakapitányságnak be kell jelenteni. A bejelentésről az időszakos ellenőrzés időpontjától számított 30 napon belül az üzemeltető köteles gondoskodni. Az időszakos ellenőrzés vagy a bejelentés elmulasztása esetén a berendezés használati engedélye érvényét veszti, a területileg illetékes Bányakapitányság köteles az üzemeltetést megtiltani.

(4)     A területileg illetékes Bányakapitányság a bejelentés alapján az időszakos ellenőrzés tényét és adatait nyilvántartásába veszi.

 

 

9. §

 

(1)   A bányafelügyelethez benyújtandó használati engedélykérelemnek tartalmaznia kell:

a)      a tulajdonos (és ha nem azonos, az üzemeltető) nevét,

b)      a nyomástartó berendezés gyártójának, forgalmazójának, megfelelőség-értékelését végzőjének megnevezését, a felállítási (létesítési) engedély számát, a berendezés gyári számát, telepítési helyét, kategóriába, vizsgálati osztályba és csoportba sorolását, térfogatát, töltetét, engedélyezési nyomását és hőmérsékletét. Több nyomástartó berendezésből álló rendszer esetén az előzőeket értelemszerűen kell figyelembe venni.

c)      a nyomástartó berendezésen (rendszeren) elvégzett vizsgálatok felsorolását,

d)      a nyomástartó berendezés egyedi, illetve a rendszer védelmét ellátó nyomáshatároló beépítési helyét, kategóriáját a hozzátartozó vagy választott modul szerint elvégzett eredményes vizsgálatok felsorolásával és műszaki jellemzőit (típus, jellemző teljesítménytényező, beállítási – engedélyezési – nyomás és a beállítási nyomás figyelembevételével számított lefúvó kapacitás)

(2)   A használati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)      a nyomástartó berendezésen (rendszeren) elvégzett vizsgálatok bizonylatait, (pl. a radiográfiai, a szerkezeti vizsgálatról, a nyomáspróbákról, a geometriai és a falvastagságmérésekről készült jegyzőkönyveket, a vizsgálati terv végrehajtásáról készült igazolásokat, a vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokat, a biztonsági szerelvények rendeltetési célra való alkalmasságának igazolását)

b)      az üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzés bizonylatait, amely tartalmazza a kivitelező és az üzemeltető egybehangzó nyilatkozatát arról, hogy a nyomástartó berendezés (rendszer) a helyszíni szerelés utáni állapotban az előírásoknak megfelel és a tervezett célra alkalmas,

c)      az üzembe helyezést megelőző helyszíni ellenőrzést végző nyilatkozatát arról, hogy a gyártás vagy a helyszíni szerelés során a tervektől történt esetleges eltérés, valamint a helyszínre való szállítás és szerelés során bekövetkezett kisebb sérülése ellenére a nyomástartó berendezés (rendszer) műszaki és biztonsági szintje a tervezettel legalább egyenértékű,

d)      ha követelmény korróziós próbatestek elhelyezése és a falvastagság rendszeres ellenőrzése, akkor az előírt korróziós próbatestek elhelyezése előtti vizsgálatok és a kijelölt helyeken végzett falvastagság-mérések eredményeit tartalmazó bizonylatokat,

e)      a nyomástartó berendezés (rendszer) használatára (kezelésére) és karbantartására vonatkozó külön előírásokat,

f)        a berendezés gépkönyvét.

(3)   Külföldről behozott nyomástartó berendezés használati engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

a)      a gyártó által szolgáltatott műszaki leírás, rajzok és szilárdsági számítások alapján a szabályzat 2. sz. mellékletének megfelelően összeállított tervdokumentációt,

b)      az eredeti gépkönyv, illetve bizonylatok alapján magyar nyelven kiállított gépkönyvet, ill. a bizonylatok szakmai szempontból lektorált magyar nyelvű fordítását,

c)      a (2) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt bizonylatokat, mellékleteket.

 

10. §

 

(1)    Az engedély iránti kérelem beérkezése után a Bányakapitányság megvizsgálja, hogy a kérelmező csatolta-e az előírt mellékleteket és azok alapján a kérelem elbírálható-e. Ugyancsak megvizsgálja, hogy az eljárási díj megfizetése vagy átutalása igazolt-e?

(2)    Hiánypótlásra a kérelmezőt a határidő megjelölésével 8 napon belül lehet felszólítani, közölve egyúttal, hogy a határidő elmulasztása esetén a Bányakapitányság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

 

11. §

 

(1)    A Bányakapitányság a használati engedélyt abban az esetben adhatja ki, ha:

a)      megállapította, hogy a használat iránti engedélykérelem tartalmazza a 9. §-ban előírtakat,

b)      a gépkönyv és mellékletei, valamint a használati engedély iránti kérelem mellékleteként beterjesztett iratok alapján meggyőződött arról, hogy a nyomástartó berendezés a terveknek megfelelően készült el, az előírt vizsgálatokat elvégezték, a vizsgálati eredményeket igazolták és azok a követelményeknek megfelelnek, elfogadhatók,

c)      a tervektől való eltérés esetén a tervező és a gyártó együttesen nyilatkozik arról, hogy a nyomástartó berendezés műszaki és biztonsági szintje az eltérések ellenére is legalább egyenértékű a rendeletben, nemzeti szabványokban, biztonsági szabályzatokban megfogalmazott követelményszinttel,

d)      a helyszíni ellenőrzés során a kijelölt ellenőrző szervezet vagy személy vizsgálatai alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés azonosítható. Telepítése alkalmával a biztonsági távolságokra (védőtávolságokra) vonatkozó rendelkezéseket és a gyártó ezirányú előírásait teljesítették. A nyomástartó berendezés üzemeltetésének és kezelésének biztonságos feltételeit megteremtették, valamint az előírt védelmi berendezéseket (nyomáshatárolók, biztonsági jelző-, reteszelő műszerek és szerelvények, érintés- és villámvédelem) beépítették,

e)      az elvégzett külső-belső szerkezeti vizsgálat és nyomáspróbák alapján megállapította, hogy a nyomástartó berendezés szerkezeti, szilárdsági és szükség szerint tömörségi szempontból a követelményeknek megfelel.

(2)    A nyomástartó berendezés használatát a bányafelügyelet határozatban engedélyezi. A nyomástartó berendezés használati engedélyét a bányafelügyelet a gépkönyvbe bejegyzi. Az engedélyhatározat 1-1 példányát az engedélyezés alapjául szolgáló összes melléklettel együtt a Bányakapitányságnál, valamint az üzemeltetőnél is meg kell őrizni.

 

12. §

 

(1)    Automatikusan érvényét veszti a használati engedély, ha

a)      a nyomástartó berendezést a használati engedélyében meghatározott helyről eltelepítik, vagy más célra használják,

b)      a nyomástartó berendezés 2 évet meghaladó ideig folyamatosan használaton kívül állt,

c)      ha a nyomástartó berendezést hegesztéssel javítják, vagy átalakítják,

d)      a nyomástartó berendezést a szilárdsági számításoknál figyelembe vett határokat meghaladó hatás érte, (pl. hőmérséklethatárt, nyomáshatárt)

e)      a használat során a nyomástartó berendezést súlyos károsodás, (külső behatás, az előírtaktól eltérő, meghibásodáshoz vezető használat) illetve a berendezés elhasználódását okozó korróziós, eróziós stb. hatás éri,

f)        az előírt, az ellenőrző szervezet vagy személy ellenőrzését időben elmulasztják, ill. az ellenőrzés megtörténtét, megállapításait a területileg illetékes Bányakapitányság felé nem jelentik, dokumentálják.

(2)    A nyomástartó berendezés használati engedélyének érvényességét nem érinti a hegesztést nem igénylő javítás, az eredetivel azonos műszaki jellemzőkkel bíró tartozék és műszerek, (pl. szerelvény, túlnyomás-határoló, nyomásmérő, hőmérő) valamint a csőkötegek cseréi. Ezek a munkák ellenőrző szervezet vagy személy, illetve üzemi felügyeleti személy jelenléte mellett végezhetők. A munkákról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a berendezés gépkönyvéhez, dokumentációjához kell mellékelni.

 

 

 

A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ELLENŐRZÉSE

 

13. §

 

A területileg illetékes Bányakapitányság ellenőrizheti a nyomástartó berendezéseket. Ennek során ellenőrzi:

a)      a nyomástartó berendezések használatát, ezzel kapcsolatban a használati engedélyben és a biztonsági szabályzatokban foglalt előírások megtartását,

b)      az időszakos ellenőrzések megrendelésének, lefolytatásának, dokumentálásának, nyilvántartásának, bejelentésének rendjét,

c)      a nyomástartó berendezések és időszakos ellenőrzésük nyilvántartását, a felügyelet rendjét és működését

d)      a felügyeletet, az ellenőrzést, a kezelést, a karbantartást, a javítást (általában az üzemeltetést és vizsgálatokat) végzők képesítésének meglétét, megfelelőségét,

e)      azt, hogy az üzemben lévő nyomástartó berendezések rendelkeznek-e az előírt engedélyekkel,

f)        valamint azt, hogy az üzemeltetési feltételek a használati engedélyben foglaltakhoz képest nem változtak.

.

14. §

 

(1)   A nyomástartó berendezést üzemeltető köteles a berendezés kezeléséhez, üzemben tartásához erre alkalmas és kiképzett munkavállalót (munkavállalókat) alkalmazni.

(2)   Az üzemeltető köteles a nyomástartó berendezés működését külön ellenőrzési utasításban foglaltak szerint a munkát irányító műszaki vezetőkkel meghatározott gyakorisággal ellenőriztetni. Az ellenőrzések gyakoriságát és az ellenőrzési utasítás tartalmát az üzemeltető határozza meg.

(3)   Az üzemeltető minden esetben köteles erre jogosított, a bányafelügyelet által nyilvántartásba vett ellenőrző szervezettel, szakértővel vagy vizsgáló szakemberi jogosítvánnyal rendelkező személlyel felülvizsgáltatni a nyomástartó berendezést, ha azon megbontással járó karbantartást vagy javítást végeznek.

Ha ilyet nem végeznek, illetve ha a vizsgálati terv másként nem rendelkezik, akkor minden nyomástartó berendezést kétévenként legalább egyszer (külső vizsgálat) felül kell vizsgálni.

(4)   A (3) bekezdésben elrendelt felülvizsgálat alkalmával

a)      szemrevételezéssel ellenőrizni kell a nyomástartó berendezés állapotát, az esetleges korrózió mértékét, a korrózió elleni védelmet,

b)      megbontását vagy javítását követően, ha a tömörtelenség a környezetében károsodást, veszélyhelyzetet okozhat, ill. a rendszer tömörsége követelmény, az üzemnyomáson végzett vizsgálattal ellenőrizni kell a berendezés tömörségét.

(5)   A (2) bekezdés szerintiellenőrzés elvégzését az ellenőrző személy üzemnaplóba vagy az üzemeltető által erre a célra rendszeresített nyilvántartásba köteles bejegyezni. A (3) bekezdés szerinti ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a berendezés gépkönyvéhez, dokumentációjához kell mellékelni.

(6)   Ha az ellenőrzést végző olyan szabálytalanságot, rendellenességet állapít meg, amelyet nem tud saját hatáskörében azonnal megszűntetni, köteles arról felettesének – a javasolt intézkedéssel együtt – írásban jelentést tenni.

 

GÁZPALACKOK TÖLTÉSE

 

15. §

 

Az 1993. évi XLVIII. törvény és az 1994. évi XLI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató, hordozható vagy a berendezésbe épített tűzoltó készülék és légzőkészülék gázpalackját, mint bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezést üzemeltető gazdálkodó szervezetek, vállalkozások elvégezhetik ezeknek a gázpalackoknak a töltését, ha

a.       a töltőberendezés létesítményeivel együtt rendeltetésének és az óvórendszabályoknak (a rá vonatkozó követelményeknek? ) megfelel,

b.      a töltőberendezés üzemét irányító műszaki vezető a bányafelügyelet előtt a Gázpalack Biztonsági Szabályzat [14/1998. (XI. 27.) GM rendelet] és a töltőberendezésekre vonatkozó követelmények ismeretéből eredményes vizsgát tett,

c.       a gázpalackok töltésével, kezelésével, szállításával, tárolásával foglalkozó munkavállalók a Gázpalack Biztonsági Szabályzatban az erre előírtakból és a vonatkozó követelményekből igazoltan kiképzettek.

 

NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK NYILVÁNTARTÁSA

 

16. §

 

(1)    Az üzemeltető köteles a használatában lévő bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezésekről berendezés-fajtánként (egyszerű nyomástartó edény, nyomástartó edény, biztonsági szerelvény – ezen belül: közvetlen nyomáshatároló, határoló készülék -, nyomástartó tartozék) naprakész nyilvántartást vezetni. (lásd 3. sz. melléklet)

(2)    A gázpalackokról és a felügyelt rendszerbe bekötött vagy azzal együttműködő gázpalackokról, - mint bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezésről - nyilvántartást kell vezetni.

(3)    A Bányakapitányság köteles az illetékességi területén lévő nyomástartó berendezésekről, az általa kiadott engedélyekről és az időszakos vizsgálatokról (ellenőrzésekről) nyilvántartást vezetni.

(4)    A nyomástartó berendezésekre vonatkozó engedélyeket, dokumentációkat irattározás szempontjából elkülönítetten kell kezelni. Az üzemeltetőnek a nyomástartó berendezésre vonatkozó valamennyi engedélyt, bizonylatot, dokumentációt együtt kell tartania és azokat a berendezés selejtezéséig meg kell őriznie.

(5)    A gépkönyvbe és az üzemeltető nyilvántartásába be kell jegyezni a nyomástartó berendezés üzemen kívül helyezését.

 

 

A BÁNYAFELÜGYELET FELADATAI

 

17. §

 

(1)    A felállítás (létesítés) és a használat engedélyezése,

(2)    A bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezések időszakos ellenőrzését végző szervezetek vagy személyek nyilvántartásba vétele. A bányafelügyelet a miniszter által a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet alapján kijelölt és bejegyzett szervezetekről, valamint az általa nyilvántartásba vett szervezetekről és személyekről a főbb jellemzők feltüntetésével nyilvántartást köteles vezetni és a Bányászati Közlönyben azt évenként közzétenni. A nyilvántartásba vételért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni,

(3)    A bányafelügyelet a 16. §-ban előírt nyilvántartáson túlmenően kezeli a bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezések adatbázisát,

(4)    A területileg illetékes Bányakapitányság feladata a bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezések 13. § szerinti ellenőrzése,

(5)    A súlyos üzemzavarok és balesetek kivizsgálása, intézkedés a hasonló esetek megelőzésére,

(6)    Szükség szerint az egységes szakmai és eljárási követelményrendszer megfogalmazása,

(7)    A bányafelügyelet jogosult a 9/2001. (IV. 5.) GM rendelet szerint „külön jogszabályban meghatározott hatóság”-ként eljárni a felhatalmazásnak megfelelően a bányaüzemi célra szolgáló nyomástartó berendezések vonatkozásában. (az adott esetben szükséges intézkedések megtétele, szabálysértési eljárások lefolytatása, a használat megtiltása stb.)

 

 

A BÁNYAÜZEMI CÉLRA SZOLGÁLÓ NYOMÁSTARTÓ

BERENDEZÉSEK ENGEDÉLYEZÉSÉNEK ELJÁRÁSI DÍJAI

 

18. §

 

A nyomástartó berendezés bánya-felügyeleti engedélyezéséért eljárási díjat kell fizetni. Az engedélyezési díjakat külön jogszabály állapítja meg.

 

 

ÁTMENETI ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

 

19. §

 

(1)    A szabályzat hatályba lépése előtt, a 6/1977. (NIM. É. 19.) OBF szabályzatalapján kiadott használati engedélyeket jelen szabályzat alapján kiadott engedélyeknek kell tekinteni. Az engedély lejárta után a további használat feltétele, hogy a korábban kiadott használati engedély lejártának évében az időszakos ellenőrző vizsgálatokat jelen szabályzat szerint elvégezzék és a berendezést használatra alkalmasnak minősítsék.

(2)    A szabályzat hatálybalépése előtt megrendelt nyomástartó berendezés felállításának (létesítésének) engedélyezése alkalmával a területileg illetékes Bányakapitányság az üzemeltető megindokolt kérelmére eltekinthet a felállítási (létesítési) engedély iránti kérelemre előírt egyes követelményektől. Az üzembe helyezés előtti és az esedékes vizsgálatokat (ellenőrzéseket) a bányafelügyelet által nyilvántartott szervezet vagy személy végezze és dokumentálja.

 

20.§

 

(1)    A használatban lévő nyomástartó berendezésekre a szabályzat hatályba lépésétől számított 12 hónapon belül javaslatot kell készíteni és egyeztetés céljából beterjeszteni a területileg illetékes Bányakapitánysághoz a kategóriába, a vizsgálati osztályba és csoportba sorolásra.

(2)    A Bányakapitányság a 4. § előírásait is figyelembe véve dönt a besorolás elfogadásáról, ill. módosításáról.

(3)    A nyomástartó berendezések nyilvántartását felül kell vizsgálni és azt 2004. dec. 31-ig (?) ki kell egészíteni és a Bányakapitánysággal egyeztetni kell.

(4)    Az üzemeltető köteles az egyeztetett nyilvántartás egy példányát a Bányakapitányság rendelkezésére bocsátani és azt minden év december 31-ig az évközi változásoknak megfelelően kiegészíteni, módosítani.